SLOANE

Lassan ébredtem, és arra eszméltem, hogy Rocco karjai fonódnak körém. Az egyik karja a mellkasomon pihent, a lábát pedig átvetette a combomon. Túl melegem volt – már-már kényelmetlenül –, mégis elégedett sóhaj szakadt fel belőlem. Nem kellene hozzászoknom ehhez. Nem lenne szabad itt lennem, de mellette biztonságban éreztem magam, és ez olyasmi volt, amit szinte egész kamasz- és felnőttkorom