Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

ROCCO

NEM HITTEM EL, mit teszek. Elhajtottam a parkolóházba, ahol Briggs a találkozót kérte, és most a vezetőülésben ültem, a térdem idegesen fel-le járt. Sloane már kilenc órája eltűnt, és a tudat, hogy nem tudom, életben van-e még, lassú halál volt számomra. Markov adott ugyan életjelet, de fogalmam sem volt, milyen állapotban lesz, mire ennek az egésznek vége szakad.

A tekintetem a visszapillan