SILAS.

Úgy fest, mint aki az életéért retteg. És van is rá oka, mert alig választ el valami attól, hogy a legrosszabbat tegyem vele.

– Jobban teszed, ha beszélsz, ha épségben akarod tudni az irhádat.

Remegni kezd. Oda a megjátszott magabiztosság, amivel pózolni szokott. Olyan, mint egy elveszett kislány, és szinte megsajnálom, míg le nem pillantok a csuklóján lévő karkötőre, és eszembe nem jutnak