***Rafael***

Körülöttünk véres csatatérré változott a csarnok: fegyverek csapódtak egymásnak fémes csikorgással, férfiak nyögtek és ordítottak a kíntól, a vér úgy ömlött mindenhová, mint a gátat szakított víz, miközben Arturo emberei úgy hullottak a földre, mint a legyek.

Szétzúzott, csupa vér arccal Arturo felém kapott, és a harcunk kezdete óta először sikerült megütnie: a testem hátratántorodott