Hazel szemszöge:

A hátsó ülésen ültem, bámulva a nyüzsgő, lüktető utcákat, amelyeket a különféle dolgaik után siető emberek tömege töltött meg. Miután közöltem vele, hogy egyedül is elboldogulok, az a megérzése támadt, hogy meg fogok szökni. Hová is futhatnék, ha úgy döntenék, futásnak eredek az életemért? Apám házába nem térhetek vissza, és határozottan nem volt hová mennem. Szememet a kezemben l