Hazel szemszöge:

Összehúzta a szemöldökét, vékony vonallá feszítve azt, miközben az arcára aggodalom ült ki. Nem kellene aggódnom, tudom jól, hogy nem kellene törődnöm azzal, ami bántja, de már a vacsora óta, sőt egész éjjel némaságba burkolózott. Bántott a dolog, és nem értettem, miért ragadta meg úgy a testvére gallérját. Greta ugyan mondta, hogy nincsenek jóban, de arra sosem számítottam, hogy