Harmadik személyű nézőpont:

Nem tudta elrejteni az érzéseit, miközben megpróbálta összeszedni magát az apja nappaliját megtöltő, tehetősnek tűnő emberek forgatagában. A vendégek ellepték a helyiséget, jól érezték magukat, csevegtek, nevettek, üzleti játszmákat folytattak, ám az az egyetlen személy, akit látni szeretett volna, sehol sem volt. Nem lett volna szabad keresnie őt, de nem bírt magával;