Vane Silas Adler szemszöge:

„Menjünk” – adtam ki a parancsot, kivezetve őt a kórházból, de meg sem moccant. Megtorpant, és kiszabadította a csuklóját a szorításomból. Könnyes tekintetét az enyémre emelte. „Mi a baj? És töröld le azokat a könnyeket a szemedből. Minden egyes hozzád vágott szóra sírva fakadsz?”

„Nem mehetek el” – remegett az ajka, miközben elhagyta a száját ez a mondat.

„Miért? Miért