Hazel szemszöge:

A sötétségből, ami körülvett, meg tudtam mondani, hogy már éjszaka van, pedig a szemem be volt kötve. A fejemre húzott zsákot korábban levették, és egy szoros szemkötővel helyettesítették. Még mindig a székhez voltam kötözve, de a gondolataim folyton a korábban hallott női hang körül forogtak. A legfélelmetesebb az volt, hogy fogalmam sem volt, hol vagyok, és a nyomorúságomat csak