Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Hazel szemszöge:

Betakartam őt a ruháival, ügyelve arra, hogy elfedjem a meztelenségét. Még mindig az erdőben voltam, és le kellett lapulnom, nehogy azok a férfiak meglássanak minket. Ha észrevennék őt, még azt hihetnék, ő az a szörnyeteg, akit üldöznek. Kivártam, amíg a nehéz, parancsoló léptek zaja végleg elült. Minden elcsendesedett körülöttem, már csak a tücskök ciripelését lehetett hallani. A