Ruby szemszöge

– Még mindig kerülsz engem?

A hang úgy súrolta a fülemet, oly melegen, hogy összerezzentem tőle. Leengedtem a fényképezőgépemet, és hátranéztem: Milo állt mögöttem, túlságosan is közel. Majdnem a fenekemre estem – részben a hirtelen felbukkanásától, részben attól, ahogy mindig sikerült készületlenül érnie.

– Hé, csak óvatosan, Rubes! Még kárt teszel a természetben, nem igaz? – Ajka