Felix szemszöge

Lassan hintáztattam a székemet, elveszve a gondolataim labirintusában. Az elmém egyszerre túl sokfelé kalandozott, de folyton visszakanyarodott Hazelhez. Amikor legutóbb itt járt – nálam –, volt abban valami, ami őszintén szólva jobban tetszett, mint amennyire be merném vallani. Az egyetlen dolog azonban, amit még mindig képtelen voltam épp ésszel felfogni, az Silas reakciója volt.