Silas Vane szemszöge

Lerogytam a dolgozószobám székébe; a kimerültség rám nehezedett, miközben újra és újra lejátszódott a fejemben a kép, ahogy Hazel kilép abból a vendégszobából Calebbel. Nem értettem, miért zavar ez ennyire. Nem kellene. Folyton ezt hajtogattam magamnak. De a szorítás a mellkasomban nem akart enyhülni. Gyűlöltem, hogy a lány még akkor is a fejemben jár, amikor nem akarom, hogy