Vane Silas szemszöge

Beléptem a konyhába, és abban a pillanatban megtorpantam, amint megláttam. Hazel lábujjhegyen állt, a karját olyan magasra nyújtva, amennyire csak bírta, ujjai azonban hiába súrolták az egyik felső szekrényben álló fűszeres üveget. Teste minden egyes nyújtózásnál megdőlt, ajka szétnyílt a halk, erőlködő lélegzetvételektől. Olyan elszántnak tűnt, hogy fájt nézni; észre sem vett