Vittoria

Dante.

Az autójának dőlt, a mellkasa előtt összefonta a karját, a tekintete olyan intenzitással égett, hogy elállt tőle a lélegzetem. Nem szólt semmit, nem szaladt oda hozzám, nem kérdezte meg, jól vagyok-e – mert pontosan tudta, hogy nem vagyok jól.

Nagyon nem voltam jól.

Amint megláttam, valami görcsbe rándult bennem. A bánat, ami előző este óta rám nehezedett, nem engedett a szorításáb