Vittoria

Megfordultam, hogy szembenézzek vele, a hátam ösztönösen megmerevedett. A nagybátyám, Giacomo D'Amore néhány lépésre állt tőlem, szeme kifürkészhetetlen pillantással szűkült össze rajtam. Egy évtizeddel volt idősebb apámnál, sötét haját ősz szálak szőtték át, és a belőle áradó aura mindig is inkább tűnt számomra egy mozdíthatatlan akadálynak, mint családnak.

Sosem álltunk közel egymáshoz.