Vittoria

A rózsa illata még mindig az ujjaimhoz tapadt, még azután is, hogy szétmorzsoltam. Még azután is, hogy a tövisek megszúrták a bőrömet, és végignéztem, ahogy apró vércseppek virágoznak ki az ujjbegyeimen. A fájdalom jelentéktelen volt – semmiség a bennem lángoló tűzhöz képest.

Ki akartam jutni ebből a kórházból.

A falak ketrecet vontak körém, fullasztót és fertőtlenítőszagút. Minden másodp