Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Dante
A város elterült előttünk, csillogva a bársonyos éjszakai égbolt alatt. A tetőtéri lakásból a világ távolinak tűnt – mintha teljesen valaki máshoz tartozna. De ma este mindez nem számított. Ma este csak ő volt és én.
Vittoria velem szemben ült, a gyertyafény aranyló árnyékokat vetett az arcára. Gyönyörű volt, mint mindig, de ezen az estén volt benne valami oldottabb. Nyugodt volt. Mintha a m