Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Vittoria

Odakint, a mélyben gondozott, rendezett kert terült el; a rózsák, amelyeket apám ültetett évekkel ezelőtt, szelíden hajlongtak az esti szélben. Nekidőltem az erkélykorlátnak, a hűvös fém a tenyerembe vágott, miközben lenéztem a földekre, amelyeket már jóval azelőtt meg kellett volna védenem és uralnom, hogy készen álltam volna rá. A házat mindenütt átitatta a jelenléte, még most is, hónap