Vittoria

A nap még nem emelkedett a horizont fölé, amikor a De Leone-kúria díszlépcsőjével szemben álltam, a kabátom hanyagul a vállamra vetve, a szemem alatt mély barázdákat húzott a kimerültség.

Dante korán elment, hogy Cassiannal és Marcellóval találkozzon a támadás miatt. Mielőtt elindult, megcsókolta az arcomat, rekedtes, mégis lágy hangon arra kért, hogy pihenjek. De képtelen voltam pihenni,