Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Dante nem sokat beszélt, amikor felébredtünk. Homlokon csókolt, egy ütemmel tovább időzve a kelleténél, majd elmerült a fivéreivel folytatott reggeli telefonhívásokban. A tekintete megviselt volt, kísérteties módon zaklatott, amilyennek hónapok óta nem láttam.
Valami nem volt rendben.
És jobban tudtam annál, semmint faggassam, mielőtt készen állt volna beszélni.
Volt elég saját káoszom is, amivel