Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Rozsda és olaj szúrós szaga töltötte be a levegőt az elhagyatott kikötői raktárban. Minden lépésem tompán visszhangzott az árnyak között, az érzékeim pattanásig feszültek.
Túl nagy volt a csend.
Túl nagy volt a mozdulatlanság.
Intettem a mögöttem lévő két fickónak, hogy szóródjanak szét; ujjaim a fegyverem markolatát simították, mintha csak az izommemóriám vezetné őket a hideg bordázaton. A régi h