Dante

A tél abban a szempillantásban üdvözöl minket, amint földet érünk.

Nem finoman – hanem pengeéles levegővel, amely átvág a kabátokon, és minden érzéket felébreszt. Hó porzik a kifutópályán, egyszerre intő figyelmeztetésként és köszöntésként. Vittoria keze az enyémbe csúszik, miközben lefelé lépkedünk a lépcsőn; ujjai hidegek, mosolya elég meleg ahhoz, hogy minden mást elfeledtessen velem.

Ott