Vittoria

A tüdőm égett. Minden egyes lélegzetvétel nyers sebet karcolt fel, mintha levegő helyett füstöt tüdőztem volna le. Homlokomat Dante vállának döntöttem, hagyva, hogy a bőrén lévő hűvös izzadság megnyugtassa a kipirult arcomat. A lábam képtelen volt abbahagyni a remegést; az izmaim még mindig rángatóztak attól, amit az imént tett velem.

A fények még mindig vibráltak alattunk, furcsa árnyéko