Helena szemszöge

Nadine úgy ölel magához, mintha attól tartana, hogy ismét eltűnök. Belélegzem ismerős illatát, miközben könnyek gyűlnek a szemembe. Ez a nő olyan számomra, mintha a testvérem lenne. Az egyik legerősebb nő, akit ismerek, és gyűlölöm látni a szemében ülő fájdalmat.

– Annyira sajnálom, Helena – suttogja, én pedig megmerevedem a karjaiban. Amikor elhúzódom, ismerős tekintetébe nézek