Anyám elmosolyodik, és puszit nyom a férfi arcára. "Köszönöm, szerelmem. Azt hiszem, jobb, ha megyünk, és szólunk Natnek meg Daltonnak" – mondja anyám. "Anya, minden rendben van Nattel? Korábban rám mosolygott, de erőltetettnek tűnt." "Nem mondott semmit. Menjünk, tudassuk velük a költözést. Talán rájövünk, mi bántja" – feleli anya.

Amikor visszasétálunk Dalton szobája felé, az ajtó épp annyira