Nem várok választ, hiszen elvettem a hangját, de a szavaim keltette düh tisztán kiül az arcára. Ökleit összeszorítja maga mellett.

– Meg kell hagyni, panasz nélkül tűri a büntetést, de a sebek lassan gyógyulnak. Ha egy cseppet is törődsz vele, megmondod neki, hogy ne látogasson meg, ha legközelebb erre jár. Legközelebb megduplázom a büntetést.

Néhány másodperc elteltével bólint. Közelebb lépek