Lenézek, és látom, hogy a „gyenge” és „szánalmas” szavakat véste a hasamra és a mellkasomra. „Így soha nem fogod elfelejteni, mi vagy” – mondja kuncogva. „Kérlek, ne többet” – sikerül elsuttognom, mielőtt a fejem a mellkasomra hanyatlik. Kérlek, bárcsak ez egy szörnyű álom lenne, és esküszöm, megváltozom. A mániákus nevetés azonnal tudtomra adja, mekkorát tévedek.

Soren szemszöge

„Királyom, a Vé