Luke igazán peches volt, hogy épp aznap futott belém, én ugyanis még mindig forrongtam a korábbi félreértés miatt.

Lenyeltem a mérgemet, és egyenesen a lakás felé indultam.

Nem vettem észre, de Luke végig a sarkamban volt. Hirtelen megragadta a kezem, és arcán tomboló dühvel megkérdezte:

– Még mindig úgy kezelsz, mint egy gyereket?

A francba! Nem bírok megszabadulni tőle!

– Igen! Rettentően ideges