„Akkor gyere haza velem.”

„Én...”

A lépcsőház nagyon tágas volt. Bár egészen halkan beszéltünk, a hangunk visszhangzott a térben.

Felemeltem a fejem, és határozottan kijelentettem: „Ma éjszaka itt maradok, és majd holnap hazamegyek!”

Bólintott. „Rendben, akkor ma éjjel én is itt maradok veled.”

Mi a fene?!

Látva a hajthatatlanságát, biztos voltam benne, hogy képes lenne itt maradni, ha nem engedek