Épp fel akartam állni, amikor megragadta a karomat, és szigorúan így szólt: „Leon hazavisz, amint befejezted az étkezést.”

Az asztalra hajtottam a fejem, lebiggyesztettem a számat, és kiskutyaszemekkel néztem Tristanre. „Tristan... Háziállatnak nézel?”

Felvonta a szemöldökét, felém tolta a frissen felszolgált gyümölcslevet, és gyengéden megjegyezte: „Ki akarna egy ilyen rosszcsont házi kedvencet?”