Sóhajtva bólintott. „Biztonságban vagy. Ez a lényeg.” Lejjebb vándorolt a tekintete a vérző lábamra, és ráncba szaladt a homloka. „Egész idáig gyalog jöttél?”

Én is bólintottam, mélyen lehajtva a fejem. „Nincs nálam a telefonom, és pénzem sincs. Nem tudtam taxit fogni!”

„Nem tudtál volna felhívni, hogy menjek el érted?” – csukta be a szemét feszülten, majd sóhajtott egyet. „Felejtsd el. Nem gondol