Mély és halk volt a hangja. Egyértelműen a feszültséget igyekezett oldani köztünk.

Tudtam, hogy nem kellene tovább haragudnom rá, hacsak nem akarok elválni.

Rövid habozás után közelebb húzódtam hozzá. – Még mindig fáj. Álmos vagyok, de nem tudok elaludni.

Szorosabban magához vont. – Tudom. Hunyd le a szemed, és ne gondolj semmire. Hamarosan elalszol.

Mire felébredtem, már a következő napra virradt