**Kaelen**

A hazavezető út láthatóan jót tett nekünk, és mire a hajnal szelíd sugarai kezdtek áttörni a reggeli felhők csúcsain, már szinte teljesen felépültünk. Épp elválni készültem a csapat többi tagjától a szállodám felé, amikor Blaire a vállamra tette a kezét.

– Nincs kedved felugrani? – kérdezte.

Haboztam egy pillanatig, mielőtt beleegyeztem volna. Egy látogatás remélhetőleg segít tisztázni