**Kieran**

„A vacsora jól hangzik meg minden, de attól tartok, van egy apró bökkenőnk.” Mostanra beburkolóztam Cassian lepedőjébe, és az alkaromra támaszkodva néztem, ahogy szivarozik.

Kifújta a füstöt, amely ködbe borította a szobát, majd felvonta a szemöldökét. „És mi lenne az, drágám?”

„Nincs mit felvennem. A munkaruhámban biztosan nem mehetek, a fehérneműm pedig tönkrement neked köszönhetően.