MAEVIA

A rezidenciám kapuja feltűnt a szemem előtt, ahogy a hintó lelassított a köves úton. Nyugalomra számítottam a visszatérésemkor.

Ehelyett valaki ott állt és várt a külső udvaron.

Tiber.

Nem lépett oda azonnal a hintóhoz. Mozdulatlanul állt a középső ösvény mellett, miközben a kocsis megállt, és kinyitotta az ajtót.

Óvatosan léptem le.

– Gyorsan megtaláltad a helyet – mondtam.

– Évek óta isme