Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

TORIN

A tetőn maradtam. A hideg levegő a bőrömre telepedett, miközben az előőrs katonái mozdulatlanul fogva tartották Vanyát. Nem léptem közelebb.

Ott maradtam, ahol voltam, figyelmesen nézve őt, felmérve arcának minden apró rezdülését azok után, amit az imént beismertem.

A lélegzete egyenetlen volt, de a tekintete éles. Nem tört meg. Gondolkodott.

Ez önmagában elég volt ahhoz, hogy fogva tartsa a