MAEVIA

A gyógyító ágyán maradtam ülve, miután Torinnal befejeztük a beszélgetést.

A párbeszéd nyomán csendes feszültség telepedett a szobára. Torin meg sem mozdult az ágy melletti székben, a köztünk lévő csend pedig ólomsúlyúnak tűnt.

– Pihenned kellene – mondta végül.

– Eleget pihentem.

– A gyógyító azt mondta, a kimerültségtől estél össze.

– Emlékszem.

Néhány másodpercig figyelmesen méregetett.