TORIN

Beléptem a szobába, és becsuktam magam mögött az ajtót.

Vanya az összetört tükör mellett térdelt; vér borította a kőpadlót és az ágyneműt. A vér szúrós szaga azonnal megcsapott, és a keze remegett, miközben egy szilánkot szorongatott.

– Sajnálom, Maevia… Nem akartam… Sajnálom…

A hangja bizonytalan és halk volt.

– Nem kellett volna ott lennem… Nem kellett volna megszólalnom…

Újra a karja felé