MAEVIA

Még napkelte előtt indultam útnak; Vanya néhány lépéssel előttem haladt a keskeny erdei úton. A köztünk feszülő csend kényszeredettnek tűnt, és minden ösztönöm arra figyelmeztetett, hogy továbbra is veszélyes megbízni benne.

Folyton hátratekintgetett a válla felett, miközben a hajára igazgatta a csuklyáját. A mozdulat nyugtalansággal töltött el, mert olyan idegesnek tűnt, amilyennek még sos