Másnap korán indulunk. Egy gyors zuhany és egy sebtében elköltött reggeli után, még kába szemmel és alig működőképes állapotban botorkálunk ki a kocsimhoz. Pontosabban Caspian és én vagyunk alig működőképesek. Zeph valahogy pont olyan összeszedettnek tűnik, mint máskor, és őszintén szólva ez kezd kissé felidegesíteni. Senkinek sem lenne szabad ennyire vidámnak lennie reggel; ez egyszerűen fura, és