Egy pillantás az ablakon át elárulja, hogy odakint már sötét van. Bizonyára későre jár, ami magyarázatot adhat arra, miért vagyok ennyire kimerült.

– Készen álltok az indulásra? – kérdezem. Caspian és Zeph zokszó nélkül egyetértenek. Gyorsan megölelem apámat, és a két tündérrel a nyomomban kilépek az irodájából. Caspian lép néhányat előttem, és a lépcső felé kezdi vezetni a csapatunkat. Hát, abbó