Ezúttal sokkal tisztább fejjel ébredek. A fejem már korántsem sajog annyira, és bár még mindig fáradtnak érzem a tagjaimat, közel sem vagyok olyan gyenge. Körülnézek, és észreveszem Caspiant, aki az ágytól jobbra eső, kényelmesnek tűnő fotelben ül. Úgy tűnik, most rajta a sor, hogy mellettem ülve várja az ébredésemet; én is megtettem érte, szóval így az igazságos. Nyitott könyv fekszik a kezében,