Ahogy ígérte, Zeph egy halom csomaggal vár ránk. Nem éppen a kastélynál vagyunk, azt hiszem, valahol az oldala mentén járhatunk. Zeph felnéz, és felvonja a szemöldökét a látványunkra. Hirtelen eszembe jut, hogy mindketten csurom festékek vagyunk. A fenébe, talán meg kellett volna próbálnunk kicsit letakarítani magunkat. Az esténk bizonyítéka a szó szoros értelmében világít, el sem tévesztheti. Más