Körülbelül tizenöt másodpercbe telik, mire valaki kopogtat az ajtón. Feltételezem, hogy Caspian az, úgyhogy ügyet sem vetek rá, és a párnáim alá fúrom a fejemet.

– Nem Caspian az – szól be Vivian. Túl jól ismer engem. Kibotorkálok az ajtóhoz, beengedem, és azonnal ránk fordítom a kulcsot.

– Mondtam Gideonnak, hogy menjen haza. Sok bába közt elvész a gyerek, meg ilyesmi. Na most: sírni akarsz, mego