Apának se híre, se hamva, úgyhogy gondolom, már elment dolgozni. Zeph még mindig a kanapén ül, bár jóval feszültebbnek tűnik, mint pár perccel ezelőtt, és a telefonját bámulja. Igen, nem vagyok meglepve. Hogy őszinte legyek, azt sem tudom, jó vagy rossz jel-e, hogy Vivian a lelkére kötötte, vigyázzon rám. Mindenképpen keresnem kell majd egy alkalmat, hogy beszéljek vele a pasis gondjairól, bár be