Surge kilép az erkélyre; jelenléte a megszokott szilárdságot árasztja, bár nem fordulok felé. Érzem őt a hátam mögött, ahogy mozdulatlanul áll és vár. A világ súlya olyan kíméletlenül nehezedik rám, hogy a mellkasom összeszorul, a szívem pedig elviselhetetlenül nehézzé válik. Megpróbálom visszanyelni a szüntelenül kibuggyanó könnyeket, de hiába.

– Tessa – szólal meg Surge halkan, mély hangja könny