A szél nem csillapodott, felébresztve Zaelt.

– Drágám! – kiáltotta Zael.

Zael odament Maevához, és a vállára tette a kezét. – Ideje ébredni!

Maeva a homlokát ráncolta. – Micsoda?

– Ébredj, drágám! Indulnunk kell!

Aludt volna?

Már majdnem hajnalodott, amikor Zael felébresztette Maevát. Kötél feszült szorosan a csuklója és a bokája körül.

Körbenézett a táborban, arra számítva, hogy meglátja a Látót.