Kaelen a fákra pillantott, majd felnézett az égre.

– Indulnunk kell. Legalább négy órába telik elérni a következő tábort, és már alig háromórányi nappali fény maradt – mondta, mielőtt lóra szállt volna.

Maeva bólintott, és még egy utolsó pillantást vetett a folyóra. Soha nem mondta el Zaelnek, hogy az apja Varon király volt, és a fiú volt az első, aki úgy bánt vele, mintha... hétköznapi volna, nem