Kaelen ránézett. Összevonta a szemöldökét, de egy pillanattal később a felismerés szikrája villant fel a szemében.

Maeva hallotta, hogy a többiek belépnek az épületbe, de semmi másra nem volt képes, csak érezte és látta a jövendő életük újabb és újabb képeit.

„Gyere velem!” – húzta maga után a fiú.

Maeva nem figyelt arra, hová viszi Kaelen. Felvezette a lépcsőn, végig a folyosókon, míg végül megál